KMPSZ: Központi tanévnyitó ünnepség Kisgejőcön

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) idén szeptember 3-án a kisgejőci református templomban rendezte meg az immár hagyományos kárpátaljai magyar iskolák ünnepélyes tanévnyitó ünnepségét.

A tanévnyitót többek között megtisztelte jelenlétével Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága helyettes államtitkára, Bacskai József ungvári magyar főkonzul, Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke, dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. RF KMF elnök asszonya, megyei képviselő, dr. Soós Katalin, a II. RF KMF Szakgimnáziumának igazgatója, Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, megyei képviselő, Petei Judit és Biró Erzsébet megyei képviselők, Marianna Maruszinec, a megyei oktatási főosztály vezetője, Pekár Tünde, a Szürtei és Kántor József, a Nagydobronyi oktatási, ifjúsági és sportosztály vezetője, Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke, Kulin Ágnes, a Révész Imre Társaság elnöke, Kulin Zoltán, a TV21 Ungvár igazgatója, Puskár Árpád, a Szürtei kistérség polgármestere, Gábor Marianna, Nagygejőc elöljárója, Herczog György nyugalmazott pedagógus, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke.

Az ünnepség a Gyöngykaláris Kórusiskola előadásával kezdődött Györkéné Csákány Marianna szolgálatával, majd Nagy István helyi református lelkész hirdetett igét, és egy perces csönddel adóztak a háborúban elesettek, a civil áldozatok és a pedagógusok emlékének. Bogáthy Eleonóra iskolaigazgató röviden bemutatta a községet és az iskolát.

Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke beszédében kitért a pedagógusok szerepére a belső menekültek ellátásában, akik emellett biztosították az online oktatást a tanintézményekben. Köszönetet mondott a magyarországi karitatív támogatásokért, s emlékeztetett arra, hogy a kelet-ukrajnai menekülteket a magyar állami támogatásból felújított, megfelelő körülményeket biztosító tanintézményekben helyezték el. Az utóbbi években több mint 10 iskola újult meg, az óvodaprogram keretében 77-et újítottak fel teljeskörűen.

– Sokan voltak, akik a háború hallatán ijedtükben gyorsan távoztak az országból. De szeretném hinni, hogy a többség itt maradt, többek között azért is, mert ide köti a szíve, nemcsak a munkahelye, s nemcsak azért, mert nincs lehetősége, hogy máshol új életet kezdjen. Róluk ritkán esik szó a médiában, pedig ők azok, akik megpróbálják az adott helyzethez képest élni és rendezni az itt maradtak életét. Ezt tettük, és tettétek ti, akik ma itt vagyunk mint pedagógus, szervezet, iskola. Üdv a bátraknak, akik leküzdötték a félelmüket, hogy tehessék a dolgukat a gyerekekért, akiket rájuk bíztak.

Úgyszintén elhangzott, hogy sokat harcoltak az óvodák megnyitásáért. Az intézményeket mindenképpen újra akarták indítani, hogy kis fogódzót adjanak gyermeknek, családnak egyaránt. Sikerült! Ehhez is kapták a magyarországi segítséget, amiért köszönetet mondott Magyarország Kormányának, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak, a közvetítő szervezeteknek, a konzulátusoknak, a civil szervezeteknek.

– A 2,5 év online oktatás miatt a gyermekek leginkább a szociális fejlődésükben maradtak le, hiszen nem voltak közösségben. Jött az öltet, hogy nyissunk nyári iskolát, hogy legalább valamit pótoljanak a közösségépítés terén – jegyezte meg az elnök asszony.

Ez a Határtalanul program kapcsán még 2019-ben nyert, de Covid miatt kihasználatlan pályázati pénzek átcsoportosításának köszönhetően vált lehetségessé. A 102 kárpátaljai iskolából 64 magyar tannyelvű iskola csatlakozott. Az alsó tagozatos tanulóik vehettek részt nyári napközis táborban, ahol közösségben, játszva tanulhattak, felkészülve az idei tanévre. Csaknem 146 csoportban 2 728 gyerek számára összesen 8 908 órát tartottak ezekben a nyári iskolákban. Megtartották az összes tehetséggondozó programot a Tulipán Tanoda, a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében, ezekben 1 180 gyerek vett részt. A magyar állam támogatásával 800 gyerek üdülhetett az Erzsébet-táborokban. A Kölcsey-akadémiát is megszervezték ezúttal szabadegyetemként, ahol mintegy 100-an vettek részt.

– Most pedig készülünk az új tanévre. Az egyik feladat: mindenképpen törekszünk arra, hogy jelenléti oktatást szervezzünk. Ehhez az kellett, hogy megteremtsük a 45 oldalas feltételeknek eleget tévő óvóhelyeket – mondta a KMPSZ elnöke.

Sokat dolgoztak, hogy olyan tantervet dolgozzanak ki, amelyben arányosság van a magyar, az ukrán és az idegen nyelv oktatása között. Több száz óra egyeztetés után sikerült a legtöbbet kihozni a helyzetből, ez részben egy szakmailag felkészült ukrán hivatalnok, Vira Rogova miniszterhelyettesnek és a megyei oktatási tárcának köszönhető, s így a gyerekek kísérleti óratanterv szerint tanulhatnak. A nyelv mellett lehetőség nyílik heti 1 órában az identitást ápoló tárgyak oktatására.

Most azon dolgoznak, hogy minél hamarabb eljussanak az alsósokhoz a magyarországi ábécéskönyvek, munkafüzetek.

– Fogadjuk el higgadtan a helyzetet, és őrizzük meg Kárpátalját a béke szigetének, hogy ez az országban is fontos nyugodt háttér továbbra is továbbra is a nyugalom szigete legyen – mondta Orosz Ildikó, és arra szólította fel a pedagógusokat, hogy maximálisan intenzíven használják ki a fagyok beálltáig tartó időszakot.

– A kárpátaljai magyar iskolák ünnepélyes megnyitója idén nemcsak egy a sok közül, hanem egy ünnep, egy óvatos mosollyal indokolt alkalom, és egy apró lépés a megszokott, békés hétköznapok felé – emelte ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára. Mint mondta, ezekben a történelmi időkben a KMPSZ vezetésével a magyar iskolák pedagógusai azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy állandóságot teremtsenek a gyermekek mindennapjaiban.

– Elkötelezetten küzdöttek a jelenléti oktatás feltételeinek megteremtéséért. Nem könnyű vállalkozás, de a kárpátaljaiak tudták, amit egy ókori görög filozófus fogalmazott meg: a nehézség leküzdéséhez kell egy kis idő, a lehetetlenéhez valamivel több. Ezt közös erővel sikerült elérni, így a háború ellenére a régió összes iskolájában elindulhatott a jelenléti oktatás – jegyezte meg Szilágyi Péter, külön kiemelve a pedagógusszövetség elnökének, Orosz Ildikónak ebben játszott szerepét.

Magyarország Kormánya – ahogy eddig is – mindent megtett annak érdekében, hogy Kárpátalján az anyanyelvi oktatást gátló rendelkezések közepette is működjön az óvodától a felsőoktatásig terjedő oktatási rendszer.

– A folyamatos módszertani és infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően mára elértük azt, hogy a külhoni magyar oktatás versenyképessé vált a többségi oktatással szemben. Fontos, hogy Kárpátalja még ezekben a nehéz időkben is a béke szigetét jelentse mindazok számára, akik a kulturális vagy nyelvi különbözőségeket félretéve már generációk óta békésen, egymást segítve tudnak itt élni – fogalmazott Szilágyi Péter, és köszönetet mondott a KMPSZ, a történelmi egyházak, a jótékonysági szervezetek, a magyar intézmények munkatársainak és minden jószándékú embernek a bajbajutottaknak erőn felül nyújtott segítségért.

Mint mondotta, a pedagógusi munka más helyzetben sem könnyű hivatás, de Kárpátalján igazi emberi vállalás és példamutató helytállás.

– Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik a háborús helyzet ellenére továbbra is itt, szülőföldjükön dolgoznak. Önök nélkül ma itt nem lenne tanévnyitó. Hiszem, hogy ez a mai nap a kárpátaljai magyarság történetében a nehézségek közötti bátor kiállás napja lesz, amelyre évtizedek múlva majd hálával gondol vissza a szülőföldjéhez ragaszkodó közösség – zárta gondolatait Szilágyi Péter, s eredményes tanévet, a tanulásban és a tanításban örömet és a kárpátaljai magyarságnak pedig békességet kívánt.

Lászlófy Pál István, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke is eljött, hogy köszöntse az egybegyűlteket.

– A feltámadás törvénye azt mondja, hogy nincs okunk kétségbe esni. A remény a legkilátástalanabb helyzetben is megmarad, mert minden szenvedésnek van értelme és van vége, s talán még én is megélem, hogy befejeződik ez a háború – mondta.

A helyi első osztályosok egy rövid zenés-verses összeállítással készültek. Ezt követően minden elsős tanszercsomagot vehetett át Szilágyi Pétertől és Orosz Ildikótól. Az egyházak képviselői – Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke, Nagy István református lelkész, Benzo György, a Kisgejőci Görögkatolikus Egyházközség parochusa – megáldották a kisiskolásokat és Isten áldását kérték a pedagógusokra, tanulókra.

Györke Anna, a Kisgejőci Egry Ferenc Líceum tanulója, az Által mennék én a Tiszán… népdaléneklési verseny első helyezettjének előadásában népdal csendült fel.

Útravalóul Berta Mária, a Tiszasalamoni Gimnázium biológiatanára, nyugalmazott pedagógus szólt a jelenlévő szakmabeliekhez. A pályakezdő pedagógusok nevében Sidó Evelin, a Nagydobronyi Református Líceum kémiatanára osztotta meg gondolatait.

A Kikelet együttes előadása sokak szemébe csalt könnyeket. Végezetül Bogáthy-Gál Boglárka szavalatában Gál Zoltán Ima a pedagógusokért versét hallhatták.

(Rehó Viktória/Kárpátalja hetilap)