Csendes megemlékezés a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) augusztus 20-án, Szent István király és a magyar államalapítás ünnepén csendes megemlékezést szervezett a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban.

Vidékünkön számos, a honfoglalás korából származó leletre bukkantak már, azonban a Tiszacsomán feltárt korabeli temetőt Kárpátalja legjelentősebb emlékhelyeként tartják számon, ugyanis az 1980-as években itt folytatott ásatások során a régészek egy X. századi települést, valamint a magyar határvédő közösség nyughelyét tárták fel, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a magyarok ősei nemcsak átvonultak a területen, hanem lakóhelyeket létrehozva le is telepedtek itt. Ezen a területen, a több mint ezeréves temető északi részén alakítottak ki emlékparkot a KMKSZ kezdeményezésére, ahol évente kerül sor a hagyományos honfoglalási emlékünnepségre. Az országban dúló háború okán idén a rendezvény elmaradt.

Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének (BKSZ) elnöke az alkalom és annak helyszíne kapcsán kiemelte: „A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban két kiemelkedő államférfi szobra látható: Árpád fejedelemé és Szent István királyunké. Ők voltak azok, akik a magyarság legnagyobb vállalkozásait sikerre vitték, hiszen a honfoglalás után hamarosan ráébredtek a magyar és a velük rokon törzsek arra, hogy államalapítás nélkül nem megy. Ebben van Szent István királynak a történelmi szerepe: meg tudta szervezni és végig tudta vinni az államalapítás nehéz időszakát. Harmincnyolc évig uralkodott, s ez idő alatt meg tudta erősíteni a magyar államot. Úgy gondolom, hogy a fiataloknak mindenképpen ismerniük és tudniuk kell az elkötelezett, s a magyarság irányába nagyon sokat tevő államférfiak tetteit.”

„Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség” – idézte István király intelmeiből lapunknak a KMKSZ BKSZ elnöke, hozzátéve: „Ezt ma is példabeszédnek lehetne tekinteni, s meghallgatásra kellene, hogy találjon a világban, hiszen mint tudjuk, a nagyhatalmak mindent bevetnek azért, hogy a kis országokat, kis népeket elnyomják. A pénz uralma mellett fegyveres összetűzések is vannak, amikor a »nagyok« megpróbálják ráerőltetni az elképzeléseiket és a saját világnézetüket másokra. Így van például országunkban, Ukrajnában is.”

Sin József kiemelte Magyarország hatalmas méreteket öltő segítségét, mellyel Ukrajnát és az országból elmenekült több százezer embert támogatja. Végül hangsúlyozta: „Itt, Szent István szobra előtt az kell, hogy megfogalmazódjon bennünk, hogy mindenféleképpen el kell ide hozni a gyerekeinket, unokáinkat, akiknek ismerniük kell azokat az államférfiakat, akiknek köszönhetően ezer éven át megőriztük az államiságot, s megmaradt a magyar nép, nem is akármilyen formában.”

Az eseményen részt vett Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere is, aki elmondta: „A mai megemlékezés során ismét fejet hajtottunk Szent István emléke előtt. Nyilvánvalóan ennek a magyar királynak volt a legfontosabb szerepe a magyarság történelmében, mert a kereszténység felvétele, és innentől kezdve egy teljesen meghatározó értékrend folytatása lett az alapja annak, hogy ez a nemzet Európa térképén most is itt van; itt van Európában, itt van Kárpátalján.”

Ezután Balega Beatrix, tiszacsomai kislány Juhászné Bérces Anikó Fohász Szent István királyhoz című versét szavalta el, majd a jelenlévők elhelyezték az emlékezés koszorúit a park közepén álló kopjafa, valamint a Szent Istvánt és Árpád vezért ábrázoló fából készült szobrok elé.

(CsA/Kárpátalja hetilap)