Újabb szakokkal indult a tanév a Rákóczi-főiskolán

Töretlen a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola népszerűsége a fiatalok körében. Idén új szakokkal és még több felvételizővel kezdődött meg a tanév az intézményben. Dr. Csernicskó István rektor urat az első szemeszter kezdetének tapasztalatairól kérdezte a Kárpátalja hetilap munkatársa.

– A tanév a háború ellenére zökkenőmentesen elindult, ezzel is jelezve, hogy továbbra is szükség van a magyar főiskolára Kárpátalján.

– Amikor elindítottuk az új tanévet, bíztunk abban, hogy lesz sok jelentkező. Ugyanakkor sokkal inkább arra koncentráltunk, hogy azok a hallgatók, akik már benne voltak a rendszerben, tehát már felsőbb évesek, azok szeptemberben beülnek-e az iskolapadba. Itthon vannak-e? Hol vannak? Nos, nyugodtan kijelenthetem, hogy hallgatóinknak a túlnyomó többsége, akik tavaly vagy a korábbi években felvételt nyertek az intézményünkbe, hazatértek vagy el sem mentek. Rendben elkezdték az idei tanévet. Úgy gondoljuk, ez azt jelzi, hogy a kárpátaljai magyarság él és élni akar, bízik abban, hogy előbb-utóbb béke lesz, és folytathatjuk a normális életünket.

– Jól sikerült a felvételi kampány?

– A felvételi kampány egyfajta teszt volt számunkra is abból a szempontból, hogy bíztunk abban, hogy lesznek jelentkezőink, de biztosra nem mehettünk. Nem tudhattuk, hogy akarnak-e továbbtanulni a fiatalok, a tanulásban látják-e a jövőt egyáltalán. Azt kell mondanom, hogy várakozásunkon felül is, szinte minden szakunkra megtöbbszöröződött a jelentkezők száma. Alapképzésre és mesterképzésre is hirdettünk felvételt ebben az évben is. Alapképzésre 1 086 felvételi kérelem érkezett, és 478 hallgatót vettünk fel. A mesterképzésekre 376 jelentkezés érkezett, és 117 hallgató nyert felvételt, iratkozott be, és kezdte el a képzést a napokban a főiskolán. A pótfelvételi eljárásban is felvettünk tanulni vágyó fiatalokat, így tehát összesen csaknem 1 500-an jelentkeztek a főiskolára, és közel 600 fiatal kezdi meg az első évfolyamon az alap- vagy mesterképzésben a tanulást. Mindösszesen a nappali és a levelező tagozaton 1 351 hallgató számára kezdődött el a 2022/2023-as tanév.

– Mivel magyarázható, hogy idén közel ötszázzal többen jelentkeztek a főiskolára, mint az elmúlt évben?

– Ennek nyilván az országban fennálló társadalmi, politikai, gazdasági helyzet, a háború is az egyik magyarázata. A másik pedig az, hogy ebben az évben az eddigieknél több szakra hirdettünk felvételt. Három új alapképzési és három új mesterképzési szakunk van, az elmúlt tanévben sikerült megszerezni a szakindításhoz az engedélyt. Ez is vonzotta a fiatalokat, látszott, hogy az új szakok olyanok, amelyek megmozgatták a tanulni vágyók fantáziáját.

– Melyek ezek az új szakok?

– Új szakjaink az alapképzésben a német nyelv és irodalom szakos filológus, illetve némettanár, aztán a pénzügyek, bank és biztosítás szak, valamint az informatika szak. A mesterképzésben pedig régi adósságunk volt, hogy földrajztanári mesterképzésünk nem volt – ez idén elindult. A számvitel és adóügy szakunkon sem volt eddig mesterképzés, azt is sikerült engedélyeztetnünk, illetőleg az új kihívásokra reagálva elindulhatott idén az oktatási vezető mesterképzésünk is. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy a 2017-es oktatási törvényben előírt oktatási reform megköveteli az ilyen specifikus végzettséggel rendelkező oktatási vezetők létét.

– A háborús helyzet miatti elvándorlás mennyiben nehezítette meg a főiskola helyzetét? A főiskola tanárai nem mentek el a menekülthullámmal együtt nyugatra?

– Amikor véget ért az elmúlt tanév, és mielőtt elkezdődött az idei, tartottunk egy „népszámlálást”. Megnéztük, hogy ki hol van. Nagy megelégedéssel vettük tudomásul, hogy mindössze két olyan oktatónk nem jelentkezett munkára szeptember elsején, akik nyugdíjba vonultak. Olyanok nincsenek, akik nem szeretnének különféle okok miatt, mondjuk a háború miatt, tovább itt dolgozni. Vannak viszont ketten-hárman, akik egészségügyi okokból nem vették fel a munkát, és online oktatnak. A többiek hazatértek és dolgoznak. Akadnak olyanok is, akik úgy tértek haza, hogy maguk is diákká váltak.

(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)