Szent István királyra és az államalapításra emlékeztek Tiszacsomán

A Tiszacsomai Honfoglalási Emlékparkban szervezett csendes megemlékezést a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) augusztus 20-án, Szent István király és a magyar államalapítás ünnepén.

Augusztus 20. olyan ünnep a magyarság számára – éljenek a világ bármely részén –, mely egyszerre emlékeztet a múltra és tölti meg reménnyel a jövőt. A magyar államiság alapjainak lerakásával, az egyházi és világi intézményrendszer kiépítésével és a kereszténység felvételével István király tudatosan tette Európa szerves részéve Magyarországot. Alakja és emléke ezer év elteltével is helyet kap a magyarok életében.

A Beregszász közelében található Tiszacsomán feltárt honfoglalás kori temetőt a vidék egyik legjelentősebb emlékhelyeként tartják számon, ugyanis egyértelmű bizonyítékként szolgál, hogy a Vereckei-hágón több mint 1 100 évvel ezelőtt átkelt honfoglalók egy csoportja a Tisza-menti rónaságra érve ezen a területen telepedett le. Ezen a területen, a több mint ezeréves temető északi részén 1996-ban a KMKSZ kezdeményezésére emlékparkot alakítottak ki. Három éve egy impozáns látogatóközpontot hoztak létre a park mellett, mely az emlékparkkal együtt az itt feltárt honfoglalás kori temető régészeti leletanyagát ismerteti meg az érdeklődőkkel. A központ és a közelében található állatsimogató 2020-as átadása óta rengeteg embert vonzott ide, emellett számos rendezvénynek biztosít kiváló helyszínt. Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára az alkalom elején arra emlékeztetett, hogy a koronavírus-járvány, majd a háború kitörése miatt az itt szervezett hagyományos és nagyszabású rendezvények elmaradtak, azonban csendes koszorúzások keretében az elmúlt években is megemlékeztek a történelem jeles évfordulóiról és alakjairól.

A mostani eseményre a hagyományokhoz hűen a Szent István-napi templombúcsút követően került sor. A Szent István nevét viselő tiszacsomai görögkatolikus templom az államalapító király ereklyéjét is őrzi.

Miután Balega Beatrix tiszacsomai kislány elszavalta Tóth Enikő Szent István király emlékére című, ma is aktuális és elgondolkodtató versét, a jelenlévők – köztük Bacskai József ungvári magyar főkonzul, Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának misszióvezetője, Barta József, a KMKSZ alelnöke, Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) elnöke, Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, Vince István és Horváth László, a Beregszászi kistérség alpolgármesterei, Mester András, a KMKSZ gazdasági-önkormányzati titkára, Kovács Szvitlána, Tiszacsoma elöljárója, Rácz János, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének elnöke, Molnár Krisztina, a PCS koordinátora és Reskó-Papp Angéla, a tiszacsomai Bokréta hagyományőrző csoport vezetője – elhelyezték az emlékezés koszorúit a Szent Istvánt ábrázoló fából készült szobor talapzatához.

Ezután Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének püspöki helynöke felidézte Szent István király személyét – akinek alakja egy évezred elteltével is megmaradt minden magyar emlékezetében –, majd Isten áldását kérte a jelenlévőkre.

„Augusztus 20-án Szent István király szobrának koszorúzásával, az Ukrajnában dúló véres háborúra és a hadiállapotra való tekintettel csendesen méltatjuk a magyarok államalapító és államszervező királyát, egyúttal azt az életutat és élettevékenységet, ami az ő szentté avatásához vezetett, azt az örökséget, hagyományt, üzenetet és iránymutatást, ami a magyarságot átsegítette évszázadokon keresztül az élet viharain és megpróbáltatásain” – emelte ki a koszorúzást követően Barta József, a KMKSZ alelnöke, folytatva: „Ma Magyarország küzd a keresztény Európáért, küzd a független nemzetek Európájáért, küzd a békéért és a haladásért. A magyar nép története – annak ellenére, hogy tele van fájdalmas, sőt tragikus eseményekkel – összességében egy sikertörténet, hiszen csak nagyon kevés nép mondhatja el magáról azt, hogy több mint ezer éve van saját állama, identitása erős, szabadság- és hazaszeretete igen magas, fejlődik és van pozitív jövőképe. Sokkal több azon népeknek a listája, melyek az elmúlt ezer évben egyszerűen eltűntek a történelem színpadáról.”

„Mi, kárpátaljai magyarok kell, hogy bízzunk abban, hogy ez a véres háború belátható időn belül és számunkra is kedvező módon véget ér, és közösségünk túléli, megmarad, és egy békés korszakát tudja megélni, egy felívelő korszakpályára tér, s azon halad tovább” – fűzte hozzá reménykeltően és biztatóan a KMKSZ alelnöke.

(CsA/Kárpátalja hetilap)