Hetedik alkalommal szerveztek tudományos vitadélutánt a beregszászi Rákóczi-főiskolán

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) és a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány („GENIUS” JA) immár hetedik alkalommal szervezett tudományos vitadélutánt május 16-án. A fórumnak a főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának központi olvasóterme adott otthont.

A „GENIUS” JA az Ukrán Tudomány Napjához igazodva évről évre megszervezi a Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferenciát (KTDK), amelynek előestéjén tartják meg a tudományos vitadélutánt.

A rendezvényen megjelenteket a szervezők nevében Váradi Natália, a „GENIUS” JA igazgatója köszöntötte. Kiemelte, hogy „a vitadélutánok alkalmat adnak arra, hogy figyelmet szenteljünk történelmi nagyjainknak, gyökereinknek, hagyományainknak, nemzettudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző, minket megerősítő szellemi értékeinket, kutatási eredményeinket, tehetséggondozó programjainkat”. A tudományos vitadélután célja, hogy minél szélesebb ismeretekkel rendelkezzenek a kárpátaljai felsőoktatásban tanuló hallgatók, hiszen fontos, hogy rálátásuk legyen a világban zajló folyamatokra, problémákra, kihívásokra, lehetőségekre, kutatási szakterületekre és hogy találkozzanak elismert neves szakemberekkel – tette hozzá.

A vitadélután témája minden évben igazodik az adott év jeles évfordulóihoz. Idén Váradi-Sternberg János tanár, tudós, helytörténész születésének 100. évfordulójáról, a málenkij robot 80. évfordulójáról, valamint az 1999-ben a főiskola bázisán létrehozott Limes Társadalomkutató Intézet 25. évfordulójáról emlékeznek meg.

„A tudomány az a közös szál, amely az emberiség előtt álló legkomolyabb kihívások, köztük az éghajlatváltozás, a gazdasági egyenlőtlenség, a korosodó népesség, a migráció, a fiatalok munkanélkülisége, vagy az energia- és élelmiszer-biztonság megoldásában a politikai színtér szereplői számára kapaszkodót jelent” – szögezte le Trieb Gergely beregszászi magyar konzul, hozzátéve: „Az egyetemes tudáskészletben meghatározó arányt képvisel a magyar elme produktuma. A XX. századot a magyarok készítették elő Budapesten – hangzott a szállóige a múlt században. Hiszen meghatározó számítástechnikai, atom-, űrkutatási és gyógyszerészeti találmányok is köthetők a magyar lángelmékhez” – húzta alá a diplomata, reflektálva többek között Neumann Jánosra, az első számítógép megalkotójára, Bíró Lászlóra, a golyóstoll feltalálójára, Rubik Ernőre, a hatszínű bűvös kocka megálmodójára, Szent-Györgyi Albertre, a C-vitamin felfedezőjére, Semmelweis Ignácra, a gyermekágyi láz okának felfedezőjére. Amit ők alkottak, az magyar „termék” is: tükrözi a sajátosan magyar gondolkodást, a világnézetet, a ránk, magyarokra jellemző kreativitást, állhatatosságot – tette hozzá Trieb Gergely, folytatva: „A magyar tudós különleges bölcsőbe születik. Örökül kapja az egyedülálló magyar nyelvet, az abból adódó egyedi gondolkodásmódot, a magyar észjárást, inspirálja őt a gazdag magyar kultúra és a csodálatos Kárpát-medencei környezet. A mostani nehéz időkben életünknek számtalan területét kell újragondolni. Ebben segíthet nekünk a tudomány világa és annak eszköztára: fogódzót ad az útkeresésben, irányt mutat az új utak felfedezésében.”

Köszöntőjében Kozma Tamás, a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Programjának professor emeritusa a társadalmi innováció fontosságát hangsúlyozta, hiszen – mint fogalmazott – a társadalomból, a résztvevőktől származó kezdeményezések adják a legnagyobb inspirációt. „Ugyanis ez egy olyan közösség, amelynek tagjai egymástól tanulhatnak. Egy tudományos közösséget formálva a saját társadalmunkat formáljuk, s a tudományos közösség formálása pedig nem megy tudomány nélkül, ezért közösen kell dolgozni a projekteken ahhoz, hogy a közösség – melynek tagjai vagyunk – eszmét tudjon cserélni” – mondta.

„Ma a KTDK felvezető napja van. A KTDK egy regionális elődöntője az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának, amely olyan mozgalom, ahol a kutatás és a tehetséggondozás szorosan összekapcsolódik” – konstatálta Csernicskó István, a II. RF KMF rektora, aki örömét fejezte ki, amiért vidékünkön sokan kapcsolódnak ehhez a „mozgalomhoz”.

Az alkalom szüli nemcsak a tolvajt, de a tudóst, a tehetséges művészt, az olimpiai bajnokot is, tehát azt a lehetőséget, hogy a tehetségét mindenki az érdeklődésének megfelelően tudja kibontakoztatni – fogalmazott köszöntőjében Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke. Ezért a fiatalok számára meg kell teremteni a megfelelő alkalmat a bemutatkozásra, ahol a szakemberek észreveszik a tehetségüket, majd lehetőséget kell biztosítani a tehetségük kibontakoztatásához – szögezte le, hozzátéve: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és alintézményei ezt a célt szolgálják.

A köszöntőket követően kárpátaljai és Magyarországról érkezett elismert kutatók és szakemberek tartottak rendkívül tartalmas előadásokat. A hallgatóságot nagyrészt a Zrínyi Ilona Kárpátaljai Magyar Szakkollégium és a Kölcsey Ferenc Szakkollégium ösztöndíjasai, a XVIII. Kárpátaljai Tudományos Diákköri Konferencia résztvevői, valamint az intézmény hallgatói, fiatal kutatók alkották.

(CsA/Kárpátalja hetilap)