Az ukránok többsége úgy véli, hogy a menekültek fele vagy többsége visszatér Ukrajnába

Az ukránok többsége úgy véli, hogy azon személyek fele vagy többsége, akik a teljes körű háború kezdetét követően távoztak Ukrajnából, visszatérnek az országba, áll az Ukrán Jövő Intézet online felmérése eredményein alapuló jelentésében – számolt be az LB.ua.

A válaszadók 37%-a megjegyezte, hogy vannak közeli hozzátartozói, akik 2022. február 24. után hagyták el az országot; barátokra/ismerősökre vonatkozóan. A felmérésben résztvevők 80%-a jelezte, hogy barátai/ismerősök körében vannak olyanok, akik a teljes körű invázió kezdetét követően hagyták el az országot.

A közeli rokonok és barátok/ismerősök 2022. február 24-e utáni távozásának fő okai: a biztonságérzet általános hiánya Ukrajnában (58%), a gyerekekért, azok jövőjéért való aggodalom (58%), a megnövekedett veszély (folyamatos lövöldözések, megszállással való fenyegetés) (57%).

A válaszadók 46%-a megjegyezte, hogy azoknak, akik a háború kezdetét követően elhagyták az országot, maguk döntik el, hogy visszatérnek-e Ukrajnába a válaszadók 21%-a pedig azt, hogy a külföldre távozó ukránoknak a háború vége után azonnal vissza kell térniük (az ország helyreállítása érdekében) 16,5%-a úgy véli, hogy vissza kell térjenek akkor, amikor már nem fenyeget a megszállás, 10,5% a háború végét és az ország helyreállítását/újjáépítését követően.

A válaszadók 46%-a megjegyezte, hogy véleményük szerint azoknak az ukránoknak a fele vagy több, akik a háború kitörése után távoztak, visszatér az országba.

A felmérésben résztvevők 36%-a jegyezte meg, hogy rokonai biztosan visszatérnek az országba (erről határozottan döntöttek), 32%­ – hogy rokonai visszatérhetnek, ha Ukrajnában biztonság és munkalehetőség lesz,  14%-uk pedig, hogy hozzátartozóik nem valószínű, hogy visszatérnek, mert már elkezdték a letelepedést az új helyen, mindössze 5% mondta azt, hogy rokonaik biztosan nem térnek vissza, 3%, hogy ha lehetőségük van rá, ők is kiutaznak külföldre a rokonaikhoz, 10% nem tudott válaszolni a kérdésre, mert rokonaik még nem döntöttek.

Az okok ranglistája, amelyek befolyásolják egy személy döntését, hogy visszatérjen Ukrajnába: családi kötelékek (60%), a szokásos életmód és megszokott környezet (46%), biztonság (42%), munkalehetőség (36%), hazaszeretet (32%) %) , külföldi letelepedési kísérletek sikertelensége (27%), gyermekről való gondoskodás (a gyerekeknek Ukrajnában kell élniük és tanulniuk) (16%).

Az okok ranglistája, amelyek befolyásolják egy személy azon döntését, hogy ne térjen vissza Ukrajnába: kilátások külföldön (55%), biztonság (50%), munkalehetőség (48%), gyermekről való gondoskodás (a gyerekeknek rendes oktatásban kell részesülniük, és új életet kell kezdeniük (33%), kényelem (28%), a korrupció elleni küzdelem hiánya, az oroszbarát erők lusztrációjának hiánya Ukrajnában (27%), külföldi családi kapcsolatok (5%).

A válaszadók 21%-a megjegyezte, hogy barátai/ismerősei/kollégái között vannak olyan férfiak, akik egy teljes körű háború kitörése után hagyták el az országot, de nem volt erre jogos okuk/indokuk.

A válaszadók 47%-a úgy véli, hogy egy külföldön tartózkodó ukrán menekültnek önállóan kellene eldöntenie, hogy segít-e valamilyen módon Ukrajnának, 28%-a segítse Ukrajnát fizetése egy részének átutalásával a fegyveres erők/önkéntesek szükségleteire, 12%-a segítsen olyan rokonokat/ismerősöket, akik Ukrajnában maradtak, 9%-uk gyűléseken, tüntetéseken való részvétellel segítsen, 3,9%-uk ne segítsen, mert ő maga is segítségre szorul, s csak 0,1%-uk vélekedett úgy, hogy egyértelműen nem kell segíteniük Ukrajnának. 

A válaszadók 18,2%-a megjegyezte, hogy az elmúlt 3 hónapban nem segítette pénzzel a fegyveres erőket/önkénteseket. Azok a válaszadók, akik anyagilag támogatták a fegyveres erőket/önkénteseket, az alábbi összeget nevezték meg az átlaghavi adományként: 51–100 hrivnya (16,4%), 50 hrivnyáig, 101–200 hrivnya (11%), 201–300 hrivnya (10%), 501­–1000 hrivnya (9,2%), 401–500 hrivnya (8,8%).