Tájházak Napja Nagyberegen is

A magyarországi Tájházszövetség programjához csatlakozva április 21-én a Nagyberegi Tájházban is méltatták a Tájházak Napját.

A Magyarországi Tájházak Szövetsége 2013-ban hívta életre a Tájházak Napjának ünneplését, s azóta a Szent György napjához közel eső hétvégén hagyományteremtő és -őrző céllal programokat szerveznek Kárpát-medence-szerte, melyekkel a tájházak összefogásán és a közösségek erősítésén túl a megújulásra, a természet és az emberek újjászületésére is figyelmet kívánnak fordítani. A Tájházak Napja lehetőséget nyújt arra is, hogy a téli szünetek után az intézmények tavaszi hangulatban nyissák meg kapuikat az érdeklődők előtt, s bemutassák szűkebb pátriánk vagy távolabbi vidékek életmódját, paraszti kultúráját, és kiemeljék azokat a dolgokat, melyek a modern világunkba is beilleszthetők.

A Nagyberegi Tájház vendégei ezúttal a község líceumának tanulói voltak. Az eseményen a szervezők a vidék meghatározó értékeit kiemelve a beregi mintakincset állították fókuszba, így az egész napos programokon a látogatók a szövés és a keresztszemes hímzés világába kaptak betekintést, emellett logikai játékok és a kézügyességet fejlesztő tevékenységek, citerabemutató és gyermekdalok éneklése, valamint népi játékok is bekerültek a napirendbe. A közel száz gyerek közül mindenki talált magának elfoglaltságot. Amíg egy csoport a hímzési minták és a beregi szőttes motívumai – szegfű, tulipán, gránátalma, farkasnyom stb. – alapján pecsétnyomókat készítettek, s még a torpedózás során is ezeket a mintákat rajzolták lapjaikra, addig a többiek diót törtek, célba dobtak, csigafutamban versenyeztek, gólyalábon sétáltak, karikát dobáltak, tárlatvezetésen vettek részt vagy éppen megismerkedtek a botanikus kert növényvilágával.

A Tájházak Napja nagyberegi ünnepélyes megnyitóján elsőként Gál Adél, a Nagyberegi Tájház koordinátora köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta: a nagyszabású projekthez való csatlakozásuk szimbolikus jelentőséggel is bír, hiszen ezáltal ez a tájház is érezheti, hogy része a Kárpát-medencei egyetemes magyar kultúrának.

Az intézményben heti rendszerességgel tartott foglalkozások rendkívül népszerűek, hiszen egy év során megannyi iskolás csoport, több száz gyerek látogat el ide. A meghirdetett programokra rendszerint néhány órán belül megtelnek a helyek, ezért az elmúlt időszakban a szervezők igyekeztek azokat a csoportokat fogadni, amelyek eddig nem vettek részt a foglalkozásokon. Azonban a helyi fiatalokat sem szerették volna kihagyni a programokból, így a 2023-as Tájházak Napját a nagyberegiek számára hirdették meg.

Pallagi Marianna, a Pro Cultura Subcarpathica igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy amikor 2013-ban megnyitotta kapuit a Nagyberegi Tájház, akkor még mit sem sejtettek arról, hogy ekkora népszerűségnek örvendenek majd az itt szervezett programok, melyeknek elsősorban az volt a céljuk, hogy az intézményt élettel töltsék meg, hogy az idelátogató fiatalok betekintést nyerjenek a magyar paraszti kultúrába, és hogy őseik öröksége a mindennapi életük részévé váljon. A Pro Cultura Subcarpathica igazgatója örömét fejezte ki, hogy a programok iránti érdeklődés a kezdetek óta töretlen.

Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának misszióvezetője a magyar népi kultúráról, annak identitásmegőrző szerepéről szólt beszédében. Az egyén sokat gazdagodik azáltal, ha ez az örökség életének szerves részévé válik. Mindez a XXI. században sem veszített aktualitásából – fogalmazott.

A programok végén a szervezők kemencében sült kenyérlángossal kínálták a Tájház vendégeit.

(lexi/Kárpátalja hetilap)