A kárpátaljai magyar iskolák tanévkezdéséről
Idén minden itthon maradt szülő azon aggódott, lesz-e jelenléti oktatás a kárpátaljai iskolákban? Sikerül-e ehhez a feltételeket megteremteni? Dr. Orosz Ildikót, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökét, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőjét a kialakult helyzetről, illetve az eltelt egy hónap tapasztalatairól kérdezte a Kárpátalja hetilap munkatársa.
– Iskoláinkban beindult a jelenléti oktatás. Egy hónap elteltével milyenek a tapasztalatok?
– Nagyon izgultunk a nyár folyamán, hogy sikerül-e elkezdeni a tanévet. A kárpátaljai magyarság sorsa is múlott ezen, nagyon sok szülő fordult a pedagógusszövetséghez, hogy amennyiben nem lesz jelenléti oktatás, akkor ők is meggondolják majd, hogy a gyermekük jövője érdekében mit csináljanak, keressenek-e alternatívákat. Sokat dolgoztunk rajta, illetve Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumától kaptunk támogatást ahhoz, hogy iskoláinkban kialakíthassuk vagy rendbe hozhassuk az óvóhelyeket, amelyek nélkül nem kezdődhetett volna meg a jelenléti oktatás. Így szeptember elsején mind a 102 magyar iskolában becsengettek, a gyerekek megint járhatnak iskolába. Van, ahol mindennapos oktatás van, másutt felváltva járnak az osztályok, de jelenléti oktatás zajlik. Mindössze négy olyan magyar óvoda van, ahol még menekültek vannak elhelyezve, azokat még nem tudták újraindítani.
Sok munka volt mögötte, hisz a feltételeket teljesíteni kellett. Ebben sokat segített a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány, a magyar Külügyminisztérium partnereként.
– A háborús helyzet ellenére is van minden iskolában elegendő tanár?
– A tanárok közül voltak, akik elmentek a nyár folyamán. Nehezen, de sikerült minden iskolában megoldani ezt a problémát. A főiskola harmadik–negyedik évfolyamos hallgatói közül is találtunk olyanokat, akik szabad óralátogatás mellett vállalták a tanítást azokban az iskolákban, ahol nagyon kritikus volt a helyzet.
– Maradt Kárpátalján az iskoláink működtetéséhez elegendő számú gyerek? Minden iskolában van első osztály?
– Október 5-én kell kötelezően jelentést tenniük az iskoláinknak, de a pedagógusszövetség a saját hálózatán keresztül, a kistérségek oktatási vezetőivel egyeztetve már előzetesen megtudta, hogy hányan vannak, és mi a helyzet az iskoláinkban. 18 154 gyerek tanult a múlt tanévben magyar tagozaton, intézményeinkben. Jelenleg 16 379-en vannak, ami azt jelenti, hogy körülbelül 10%-kal csökkent a diáklétszám átlagosan.
Valóban érdekes ezen belül az első osztályosok kérdése, hisz az ő szüleik a legfiatalabbak, a legmobilabbak, a leginkább vállalkozó kedvűek. El kell mondjam, hogy kis létszámmal, de minden iskolában tudtunk első osztályt indítani, ahol korábban is volt. Két tendenciáról is be tudok számolni: a szórványmagyarság körében még nőtt is a gyermeklétszám, például Szerednyén a tavalyi öt gyerek helyett idén tíz gyerekkel indult magyar első osztály. Míg a városokban, ahol tavaly még az ukrán szülők tudatosan adták magyar iskolába a gyermekeiket, például Ungváron és Munkácson három-négy magyar első osztály volt, most Ungváron két osztály, Munkácson pedig egy magyar első osztályt tudtak indítani. Ugyancsak ez a helyzet Nagyszőlősön, ahol a korábbi három-négy első osztály helyett most csak egy osztály indult. Ugyanakkor az összlétszámot nézve nem olyan tragikus a helyzet, mint ahogy ezt sokan gondolták, hisz 1 249 elsősünk van, ami a tavalyi 1 700-tól elmarad, de külföldi összehasonlításban még mindig átlagosnak mondható.
– A többi határon túli magyar régióval összehasonlítva mennyire kevés a mostani gyereklétszám a jelenlegi háborús helyzetben?
– Nemrég voltam egy konferencián, ahol elhangzott, hogy a Vajdaságban, ahol kétszer annyi magyar él, mint Kárpátalján, idén 1 280 elsőst írattak magyar iskolába. Ehhez képest az, hogy nálunk 1 249 elsős van, mindenképpen biztató szám. A háborús helyzet ellenére is foglalkoznunk kell gyermekeinkkel, az ő jövőjüket építenünk kell, tehetségüket palléroznunk. Az ő számukra a megfelelő oktatás alapvető fontosságú.
– Az oktatás beindulásával a tehetséggondozó programok is folytatódnak megyénkben?
– A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány a korábbi tehetségpontok mellett indít most egy új programot. Kézilabda Tehetségpontok nyílnak Kárpátalján, tizenhét településen jelentkeztek a gyerekek, egész nyáron dolgoztak azon, hogy legyenek tanárok, akik foglalkoznak velük. Különböző korosztályokban, már ötödik osztálytól lehetett jelentkezni (elektronikusan kellett regisztrálni a szülőknek a gyerekekkel együtt). Több mint 800 gyerek regisztrált, ami nagyon jó.
Október elsejéig lehetett a zenei tehetséggondozásra jelentkezni a Tulipán Tanoda magyar népművészeti hálózathoz, amelynek vannak művészeti iskolai bázisai, ahol hangszeres zenét is tanulnak, meg elméletet is. Tiszapéterfalván, Nagydobronyban és Beregszászban van ilyen bázis, ezt szeretnénk továbbfejleszteni, hogy minden régióban legyen egy. Ennek keretében vannak úgynevezett szakköri foglalkozások is, a bázisokon oktató pedagógusok az iskolákba és óvodákba is kimennek. Az óvodásoknak népi játékokat tanítanak, az iskolásoknak pedig néptánckört szerveznek, illetve kézműves-foglalkozásokat.
– Hányan vesznek részt ezeken a programokon?
– A művészeti zeneiskolai szintre 289 gyerek iratkozott be, ez tandíjas. A szakköri foglalkozásokra pedig 1 737-en: ennyien szeretnének kézműveskedni, táncolni, vagy az óvodákban magyar népi játékokat tanulni. Ez is egy örvendetes eredmény.
– Sikerült kidolgozniuk és a minisztériummal elfogadtatniuk egy olyan tantervet a magyar iskolák számára, amely lehetővé teszi majd a magyar mint anyanyelv megfelelő óraszámba történő oktatását az iskoláinkban.
– A tavalyi éve arról szólt a pedagógusszövetségnek, hogy az új oktatási törvénnyel összhangban, az ukrán oktatási minisztériummal kidolgozzunk egy olyan óratervet, amely az identitás kialakítását és a nyelvi készségfejlesztést is segíti. Erre azért volt szükség, mert a korábban kiadott óratervek szerint már nem jutott óra a magyar vagy az idegen nyelv oktatására. A magyar Külügyminisztérium által létrehozott munkacsoportban kidolgoztunk egy olyan óratervet, amelyet Vira Rohova miniszterhelyettes asszonnyal egyeztettünk, és végül a minisztérium jóváhagyta. Ebben már arányosabb elosztásban vannak a tantárgyak, és hivatalosan is bekerült a magyar mint anyanyelv, valamint az idegen nyelv és az ukrán nyelv oktatása. Bekerült az is, hogy identitásmegőrző tárgyakat tanulhatnak a gyerekek heti egy órában. A 4., 5., 6. osztályban népismeretet, a 7., 8. és 9. osztályban pedig a magyar nép történetét. Erre a pilot projektre regisztrálnia kellett a magyar iskoláknak. Ugyanakkor a minisztérium rendelete értelmében a kistérségek oktatási hivatalainak kellett eldönteniük, hogy igénylik-e ezt. Mondhatom, hogy a magyar iskolák ezt választották. A Csapi kistérségben viszont csak a Csapi Líceumnak engedélyezte az ottani hivatal, hogy magyar népismeretet és a magyar nép történetét oktassák, az Eszenyi Líceumnak, a szalókai, a tiszaásványi és a tiszasalamoni gimnáziumoknak valami oknál fogva nem. Egyelőre érdeklődésemre hivatalos magyarázat még nem érkezett. Most jutott el hozzám az az információ, hogy a Kaszonyi kistérségben annak ellenére nem az általunk kidolgozott óratervet vezették be, hogy az ottani iskolák is regisztráltak, amikor ez indult. Ezzel az oktatási osztály hátrányokat okozhat az ott tanuló gyermekeknek.
– Lesz minden iskolában fűtés, illetve mi a helyzet az őszi szünettel?
– A pedagógusszövetség elnökségi ülésén elhangzottak alapján mondhatom, hogy kistérségenként változik a helyzet. A legtöbb kistérségben nem lesz őszi szünet, folyamatosan tanítani fognak, hogy december 15-ig teljesíteni tudják a tantervet. Van, ahol bevezették a hatnapos munkahetet, szombaton is tanítanak, a tehetősebb kistérségekben azt gondolták, hogy a gyerekeknek szükségük van két pihenő napra egy héten. Ők abban bíznak, hogy ha lesz szolgáltatás, akkor biztosítani tudják a fűtést. A pedagógusszövetség azzal igyekszik segíteni a munkájukat, hogy hamarosan megkapják az ábécéskönyveket, illetve magyanyelv-tankönyveket ötödik osztályig, ennek kiszállítása már folyamatban van.
– A nyáron elmaradtak a KMPSZ szokásos tantárgyi vetélkedői. Mi ezzel a helyzet?
– Szeptember elejéig sikerült megtartanunk a vetélkedők online fordulóit, most október végéig a jelenléti fordulókat is megtartjuk. Úgy látom, hogy a pedagógustársadalom és közösségünk is igényli azt, hogy háborús háttérországként a normalitás irányába mozduljunk el. Remélem, ezt tudjuk tartani. Örömteli, hogy szeptemberben csak kevésszer volt tanítási időben légiriadó, nem kellett gyakran a gyerekeket levinni az óvóhelyekre. Ez bizodalmat ad arra, hogy a tantervet sikerül teljesíteni, hisz a jövő az oktatáson múlik.
(Badó Zsolt/Kárpátalja hetilap)
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás