Évértékelő interjú Orosz Ildikóval

Orosz Ildikóval, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnökével a szövetség elmúlt évéről beszélgettünk. Szó esett többek között a kárpátaljai pedagógusok online oktatási kihívásairól, az oktatási törvény kapcsán folytatott szélmalomharcról, valamint azt is megtudhattuk, hogy a kárpátaljai magyar diákok az emelt szintű érettségiken semmivel sem szerepelnek rosszabbul, mint többségi társaik.

– Rengeteg új kihívást hozott a 2020-as év a világjárvány miatt, amely nem könnyítette meg a pedagógusok munkáját. Hogyan tudná értékelni az elmúlt évet?

– 2020 valóban nehéz év volt a kárpátaljai magyar pedagógusok és a szövetség számára. Sajnos, nem sikerült áttörést elérnünk az oktatási törvény módosítása kapcsán, mindössze kisebb változtatásokat eszközöltünk ki. Ennek eredményeképpen a magyar oktatási intézmények számára 2023-ban lép életbe a törvény. Úgy érezzük, mintha az Európai Unió, a világ nem akarná meghallani a szavunkat. Miközben más országokban sokkal kisebb jogsértések esetén történnek felszólítások erőteljesebb hanggal, addig Ukrajnához semmilyen felszólítás nem érkezik Európa részéről. Szomorúan kell ezt konstatálnom, ráadásul azt mondják, a kárpátaljai magyarok erőszakosak, és az ukrán média minden oldalról igyekszik belőlünk országellenséget csinálni. Mi azonban csak szerzett jogainkat szeretnénk érvényesíteni, és azt az elvet, amely Kárpátalján és a Kárpát-medencében immáron száz éve működik, hogy mindenki anyanyelvén tanulhasson, és megválaszthassa az oktatás nyelvét, amely lehet az ország nyelve vagy anyanyelve egészen az érettségiig. Ezt vették el tőlünk 2017-ben. Azok, akik elvették, most az ő törvénysértésüket próbálják meg kivetíteni ránk, holott mi csak a jogainkért álltunk ki.

A belső építkezés terén azonban eredményes évet zártunk. A magyar állam és az oktatási minisztérium jóvoltából ebben a tanévben is megkaptuk az ábécéskönyveket, amelyek nagy segítséget nyújtottak az első és a második osztályos gyerekeknek. Az ukrán oktatási rendszerben ugyanis nem készülnek a nemzetiségi iskolák számára munkafüzetek, így a magyarországi támogatás a pedagógusok és a szülők munkáját is segítette.

– Teljesen új oktatási formát kellett alkalmazni az elmúlt év folyamán, amely mindenki számára kihívást jelentett. Hogyan vették fel a kárpátaljai pedagógusok a ritmust az online oktatás terén?

– Valóban, a másik nehézséget a politikai ellenállás és harcok mellett az okozta, hogy minket is utolért a világjárvány, ennek következtében bezártak az iskoláink, és át kellett térni az online oktatásra, ami nagy kihívás elé állította a pedagógusokat. Hiszen egy új technikát kellett megtanulnia mindenkinek. A KMPSZ 2020-ra már eredetileg is tervezte, hogy a Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémián fogja felzárkóztatni a pedagógusokat a tanórai internethasználatot illetően, azonban a kialakult helyzet mindezt felülírta, és előre kellett hoznunk a képzést. Így az akadémiát úgy oldottuk meg, hogy kiképeztünk olyan személyeket, akik a saját térségükben továbbadták tudásukat a pedagógusoknak. Ennek a programnak nagy sikere és haszna volt, hiszen a pedagógusaink ez alatt a félév alatt többet tanultak, mint azelőtt öt-tíz év alatt egy-egy kurzuson. Ennek köszönhetően iskoláinkban az élet nem állt le; ezt köszönöm a pedagógusoknak. Az online térre való áttérés másik nagy hiányossága az volt, hogy számos családban nem volt megfelelő eszköz, vagy egyáltalán nem volt eszköz, vagy ha volt is, nem annyi, amennyire szükség lett volna. Ez a következő évtizedekre szóló kihívás, bár örülnék, ha a 2021-es évben sikerülne mindezt pótolni.

– Az elmúlt évben a Rákóczi-főiskola több szakát sikeresen akkreditálták, azonban a tanítói szak kapcsán adódott némi ellenállás.

– A 2020-as évben a főiskola majdnem minden szakát akkreditálhattuk, bár a tanítói szak esetében – pont a pandémia kapcsán – kiderült, hogy az ukrán titkosszolgálat mégiscsak beavatkozik szakmai kérdésekbe, és az állampolgárok védelme helyett fölösleges módon olyasmivel foglalkozik, ami nem tartozik rá. Megpróbálták ugyanis ellehetetleníteni a szak akkreditációját. Mindez nem úgy történt, hogy „megsúgták” a szakmai vezetőknek, milyen aggályaik vannak a főiskolával szemben, hanem a titkosszolgálat le is írta azokat, ezért a szakmai testület újravizsgálta a helyzetet. Minderről írásbeli papiros is volt, ahol a titkosszolgálat szakmai kérdésekben foglal állást, pedig ez nem az ő feladata. Ezért kénytelen voltam feljelentést tenni ezzel kapcsolatban. Igaz, a feljelentést előbb nem akarták elfogadni (úgy tűnik, olyan országban élünk, ahol csak velünk szemben akarják a jogainkat érvényesíteni). Azonban előrelépésnek tartom a feljelentést, mert a jövőre nézve, ha demokratikus országban akarunk élni, akkor nyíltan, a jog eszközeivel merni kell kiállni a saját feladatainkért.

– 2020-ban új közigazgatási egységek jöttek létre az országban. Mindez eredményez-e valamilyen változást a KMPSZ működésében?

– Új kihívás volt ebben az évben, hogy az új választási törvény keretében új közigazgatási egységek jöttek létre, és a helyi önkormányzatok, illetve járások helyett kistérségek és megnövekedett létszámú és kiterjedésű, nagy járások alakultak. Mindez előrevetíti a következő év problémáját, ehhez igazodva a KMPSZ-nek – amely 2021-ben immár harmincadik születésnapját fogja betölteni – szintén át kell alakulnia ahhoz, hogy a helyi kihívásokra választ tudjunk adni.

– Több felmérés is készült 2020-ban, mely a kárpátaljai fiatalok emelt szintű érettségin való teljesítményét vizsgálta. Hogyan értékelné az eredményeket?

– Öröm, hogy ebben az évben sokkal több diák tette le az emelt szintű érettségit, és sokkal többen tanulhattak tovább felsőoktatási intézményeinkben. Sikerült beindítani az anyanyelvű szakképzést, amely harminc éve hiányzott a kárpátaljai közösség életéből. Megvizsgáltuk, hogy hogyan teljesítenek a kárpátaljaiak a különböző szaktárgyi központi érettségi rendszeren belül, s meg kell jegyeznünk, hogy a magyar iskolák végzősei semmivel sem szerepelnek rosszabbul egy tárgyból sem, mint az ukrán iskolák végzősei. Az egy másik kérdés, hogy a kárpátaljai ukrán iskolák végzőseinek a színvonala az országos átlaghoz képest viszonylag alacsony. Jóllehet, az oktatási minisztérium arra hivatkozott, hogy a mi magyar iskolásaink nem tudják letenni az ukránt megfelelő szinten, a kutatás ezt nem igazolta, hanem azt igazolta, hogy a diákjaink az átlagnak megfelelően teljesítettek. Ez megint arra hívja fel a figyelmet, hogy a tanáraink elég magas hozzáadott pedagógiai értékkel dolgoznak. A kihívásokra megpróbáltunk választ adni, és úgy érzem, sikerrel tették ezt meg a kollégák. Bízom benne, hogy 2021 mind politikailag, mind gazdaságilag, mind a járványhelyzet szempontjából szerencsésebb év lesz, és visszatérhetünk azokhoz a megszokott elfoglaltságokhoz, amelyeket oly sokan várnak.

(Váradi Enikő/Kárpátalja hetilap)